English
A Pannon bennszülött tartós szegfű védelme

Védelme

Veszélyeztető tényezők

Miért van szükség védelmére?

Célzott fajvédelmi programra azért van szükség, mivel Magyarországon él a faj teljes állománya és a 10 alatti számú lelőhelye közül több állomány fennmaradási esélyei rosszak, bizonytalanok. A teljes állomány egyedszáma eddigi megfigyelések alapján nem változik, vagy enyhén csökkenő tendenciát mutat.

Élőhelyének fogyatkozása

Korábbi irodalmi és herbáriumi adatok alapján bizonyított természetes élőhelyeinek nagy része napjainkra felszámolódott, felszabdalódott.  Élőhelyvesztését elsődlegesen a Duna-Tisza közi Homokhátság buckavidékének kiterjedt erdőtelepítései idézték elő.

Korábbi nagyobb areájának egyik súlypontja Kiskunmajsa-Bodoglár és térségének buckavidéke lehetett, itt az elmúlt tizenöt évben végrehajtott fenyő telepítések felbecsülhetetlen károkat okoztak utolsó nagyobb, összefüggő természetes élőhelyeinek megsemmisítésével.

Jelenleg az ismert és igazolt előfordulási adattal jellemezhető, nem szélsőségesen zárványjellegű természetes élőhelyek összkiterjedése legfeljebb 200-300 hektár, és ezeken túl ma már alig létezik olyan valóban nagyobb kiterjedésű, összefüggő természetközeli homoki élőhely-együttes, ahol megtalálható lenne.

Az élőhely fogyatkozást, illetve felszabdalódást előidéző további jelentős tényezők:

gépjármű közlekedés által okozott taposási kár,

erdészeti tűzvédelmi sávok évenkénti felújítása,

illegális homokbányászat,

katonai gyakorló tevékenység következtében létrejövő talajsérülések

Élőhelye minőségének romlása

- Legeltetés

A homokterületen általános gyakorlat a birkalegeltetés. Egyes helyeken a faj populációit érinti a legeltetés, amely az intenzitástól függően az élőhely degradálódásához (legelési és taposás kár), valamint a faj eltűnéséhez vezet.

- Özönnövények terjedése

A faj élőhelyéül szolgáló homoki növénytársulások számára potenciális veszélyt jelent az inváziós gyomfajok között selyemkóró (Asclepias syriaca). Az invázója nyomán megváltozik a homoki gyep szerkezete, és a fajösszetétel átalakul. Ez a Dianthus diutinus kiszorulását is eredményezi. A nagykiterjedésű selyemkóróval fertőzött foltok az antropogén eredetű bolygatással, pl. erdőgazdasági, kisebb mértékben katonai tevékenységgel, legeltetéssel, szántóföldi műveléssel érintett területeken találhatók.

- Spontán cserjésedés és beerdősülés

A gazdasági hasznosítású fafajok (Pinus nigra, Pinus silvestris, Robinia pseudo-acacia), valamint természetes állományalkotó fafajok (Populus alba, P. canescens) terjedése figyelhető meg homoki élőhelyzárványokon. Terjedésük (sarjképzéssel történő felújuilásuk, terjedésük) esetenként antropogén behatás, vagy havária esemény (pl. tűz) eredményeképp indul meg. Hosszú távon e jelenség homoki gyepek zárványszerű bezáródásához, beszűküléséhez, így élőhely vesztéshez is vezethet.

Információ hiány

A tartós szegfű jelenlegi állományainak megőrzése a területhasználók, illetve egyéb érintett érdekcsoportok tájékoztatása nélkül elképzelhetetlen. A helyi lakosság tájékoztatása során a faj védelmén keresztül a homoki élőhelyek jelentősége kiemelt hangsúlyt kap.  

 
Kiskunsági Nemzeti Park Duna-Ipoly Nemzeti Park Szegedi Tudományegyetem Kiskunmajsa Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium